Ez a jogos kérdés minden alkalommal felmerül klímaberendezés vásárlása előtt. A kérdés megválaszolásánál sajnos nem segítenek a klímák megnevezésében látható számok ("2,5 kW-os, 3,5 kilowattos klíma"), ezért egy kis ismertetőt készítettünk ezzel kapcsolatban, hogy segítsük a döntéshozatalt. Ha a rövid válaszra kíváncsi, ugorjon a cikk végére, mert ismertetőnk hosszúra sikerült!
Először is le kell szögeznünk az elején, hogy a klímaberendezés megnevezése mellett feltüntetett, maximális névleges (hő)teljesítményre utaló számnak (2,5kW, 3,5kW, 5kw, stb.) kis túlzással, semmi köze nincs az elektromos hálózatból vételezett elektromos energiához.
Ennek megértéséhez tudnunk kell azt, hogy a klímaberendezésünk nem "termeli a hideget", vagy egy beépített fűtőszállal a meleget, csupán szállítja a hőt a külső környezet és a hűtendő-fűtendő belső tér között. Mindig hőszivattyúként működik a két tér között úgy, hogy ha a belső térből "szivattyúzza ki" a hőt, akkor hűti, ha a külső térből "szivattyúzza be" a hőt, akkor fűti a belső helyiségeket. Az alábbi ábrán lévő zárt körfolyamat viszont csak akkor működik, ha van a rendszerünkben egy kompresszor, mely mozgatja a külső és belső térben lévő hőleadók között a hűtőközeget. A klímánk áramfogyasztását tehát csak a kompresszor (és a segédberendezések, ventilátorok) fogyasztása adja!
A hőszivattyúnk működéséhez megfelelő klímagáz, pontosan kiszámított felületű hőcserélők, -nyomásviszonyok, fojtószelep, ügyes szerkesztés kell. E mellett tudnunk kell azt is, hogy a hűtőközegünk a körfolyamat közben folyadék és gáz állapot között halmazállapotot vált. A kompresszor nagy (akár 40 bar) nyomás alá helyezi a klímagázt, ami emiatt felhevül, továbbhalad a "kondenzátor"-nak nevezett hőcserélőbe, ahol nagy nyomás mellett leadja a hőt és közben kondenzálódik, cseppfolyóssá válik. A körben tovább haladva a cseppfolyós hűtőközeg a fojtón keresztül lassan az alacsony nyomású térbe, az "elpárologtató"-nak nevezett hőcserélőbe ér, és az alacsony nyomás és a beltérből felvett hő segítségével elpárolog, közben ezáltal hűti a belső teret. Ismét gáz halmazállapotúként érkezik a kompresszorunk szívó oldalához, mely a folyamatot fenntartja. A körfolyamatot meg is tudjuk fordítani, ekkor beszélünk "fűtő klímáról". Mindkét hőcserélőnél ventilátor gyorsítja a hőcserét. (Tehát a zárt körfolyamatban sehol nincs fűtőszál, jégakku, vízpermet, egyéb "csalás", csak okos fizika.) A folyamat részletesebb leírása itt található.
Aki eddig eljutott az ismertetőben, és nem adja fel, menjen ki nyugodtan a már nagyszüleink által is használt, megszokott, évtizedek óta többnyire problémamentesen működő, kedvenc hőszivattyús berendezéséhez, a hűtőszekrényhez, és vegyen ki egy hideg............................. (a pontozott rész tetszőleges itallal kitölthető). Igen, a hűtőszekrény is hőszivattyús, kisebb és egyszerűbb kivitelben, mint amit helyiség hűtésre-fűtésre szeretnénk használni, de az alapelv ugyanaz. Ellenőrizhetjük is a működési elvet, ha benyúlunk a hűtőbe (fagyasztóba) akkor hideget érzünk, ha megtapogatjuk (kellő óvatossággal, földelés megléte mellett) a külső hátoldalon elhelyezett radiátort, akkor működő berendezés esetén meleget érzünk. Megtalálható benne az időnként zizegő-búgó kompresszor, és egy nagyon vékony kapilláris cső formájában a fojtó is.
A fentiek alapján elfogadhatjuk, hogy a klímaberendezésünk által fújt hideg vagy meleg levegő (hő)energiája és a kompresszor által felvett elektromos energia között nincs közvetlen kapcsolat.
Kapcsolatot teremt viszont két, minden gyártó által kötelezően feltüntetendő, és az adott berendezésre jellemző viszonyszám (EER, COP, illetve ezek szezonális átlag értékei a SEER, SCOP), melyekkel a készülékek hűtő- és fűtő "jósági fokát" fejezik ki. A jósági fokok azt jelentik, hogy 1 kWh elektromos energia felhasználásával hány kW (hő)energiát tudunk biztosítani a berendezéssel.
Ezek a jósági fokok a jelenleg forgalmazott klímaberendezésekben (hőszivattyúkban) hűtő üzemben általában már jóval 6, fűtő üzemben 4 fölött vannak. Vagyis a klímánk 1 kW elektromos teljesítmény mellett akár több mint 6 kW hideget, vagy több mint 4 kW meleget "ad".
Ellenőrizhetjük az állítást, láthatjuk bármely korszerű "3,5 kW-os" klímaberendezés adattábláján, hogy akár hűtő vagy fűtő üzemben nézve, az elektromos teljesítmény felvétele legfeljebb 0,9 - 1,1 kW (900-1100 watt) között van, ami fele egy vasaló, elektromos sütő vagy egy nagyobb teljesítményű hajszárító teljesítményének, de jelentősen elmarad a mikró, vagy a porszívó fogyasztása mögött is. Fűtő felhasználás esetén kiemelendő az, hogy az olajradiátorhoz, hősugárzóhoz, vagy a divatos infra panelekhez, fűtőfóliákhoz, fűtőkábelekhez viszonyítva több mint négyszeres a hatékonysága!
Még mindig nem jutottunk közelebb viszont a válaszhoz, hogy mennyit fogyaszt havonta, vagy egy szezonban a fenti, nagyon hatékony, régóta használt, jól bevált berendezésünk? Erre közelítő válasz létezik, hiszen belátható, hogy van aki csak kánikulában használja néhány hétig, van aki 20 fokra beállítja tavasszal és ősszel kikapcsolja, van aki télen is azzal fűt. Emellett üzemelhet egy rosszul szigetelt padlástéri déli fekvésű, napos nagyobb szobában, vagy egy északi fekvésű, keletre néző ablakú kisebb helyiségben, ezért nagy különbségek adódhatnak azonos berendezés mellett is.
Átlagos helyiségeket és 2,5-3,5 kW-os készülékeket, valamint főként nyári használatot feltételezve azonban tapasztalatként kijelenthetjük, hogy teljes nyári szezonra értve legfeljebb 4-10 ezer forint/készülék értékű áramfogyasztással számolhatunk.
A fűtésre használt klímák esetében fogósabb a kérdés, de arányaiban a korszerű gázfűtés költsége alatti áramdíjjal számolhatunk.(GEO vagy H-tarifa igénylése esetén lényegesen alatta!) Fűtésnél viszont fokozottan vegyük figyelembe, hogy a klímaberendezés helyiségfűtő (mint a gázkonvektor, cserépkályha, olajradiátor, stb.), elsősorban azt a helyiséget fűti-hűti, ahol a beltéri egység elhelyezkedik. Miért fontos ez? Hűtésre általában nappal, nyitott ajtajú helyiségek mellett van szükség, a hideg levegő átfúvódik, "átfolyik" a szomszédos helyiségekbe, temperálva a klímaberendezéssel el nem látott helyiségeket is. Nincs szó pontos hőfokon (hidegen) tartásról, de lényegesen csökkenti a szomszédos meleg helyiségek hőmérsékletét is. Így fordulhat elő, hogy 50-70 m2 -es lakásokba egy kisebb klímaberendezést központi helyre betéve élhető hűvöset teremthetünk nyáron, még ha magát a készüléket nem is ajánlják csak 25-40 m2 hűtésére.
Fűtésre viszont tavaszi-őszi és téli időszakban, főleg az esti-éjszakai fagyok idején van szükség, de ekkor a helyiségeket összenyitó ajtók - az éjszakai pihenés biztosítása érdekében - többnyire csukva vannak, ezért nincs összeszellőzés, korlátozott a hőcsere a helyiségek között. Tehát amelyik helyiségben klíma beltéri van, de zárva van az ajtaja, az nem segít a többi helyiség fűtésében. Mégis van létjogosultsága a klímás fűtésnek, sőt fokozottan van a jó hőszigetelésű, viszonylag egybe nyíló helyiségekkel rendelkező (például "amerikai konyhás") kisebb alapterületű házakban-lakásokban. Itt ezek a hátrányok nem jelentkeznek élesen, és a beruházási és fenntartási költségek (összehasonlítva más, ugyanilyen komfortot nyújtó fűtési rendszerekkel) mindenképpen mellette szólnak.
Röviden összefoglalva:
- Klímánk legnagyobb fogyasztása nem 2,5-3,5 kW óránként, hanem az adattábláján feltüntetett kb. 1 kWh, ami az inverteres vezérlésnek köszönhetően részterheléskor néhány száz watt/órára csökken!
- Legnagyobb üzemi áramfelvétele 4-5 amper, ami az indítás pillanatában sem több (az inverteres vezérlésnek köszönhetően) 9-10 ampernél. Ez azt jelenti, hogy átlagosan jó elektromos hálózattal rendelkező ház, lakás esetén nem kell teljesítmény bővítés, klímánk akár egy meglévő konnektorba csatlakoztatva is biztonsággal üzemel, mivel jóval kevesebbet fogyaszt mint egy hajszárító vagy vasaló.
- Klímánk nem "termeli" a hideget vagy meleget, csupán hőszivattyúként beszállítja azt a külső térből vagy továbbítja a külső térbe, így hatékonysága több mint 4-6-szorosa más elektromos berendezésekhez viszonyítva!
- A nyári hűtés tapasztalatok szerint néhány ezer forintból biztosít nekünk nyugodt, hűvösben átaludt éjszakákat.
- A téli fűtésre való használat méretezést, vagy meglévő rendszer üzemeltetési tapasztalatát kívánja meg!
- A készülékek rendelkeznek energiacímkével, amin az - átlagos körülmények közötti használatot feltételező - éves fogyasztást is feltüntetik! Ezt érdemes fenntartásokkal kezelni, figyelembe véve saját felhasználási körülményeinket.
- Segíthetjük klímánk munkáját, ezzel csökkentve az áramfogyasztást! Nyáron nappal használjunk külső árnyékolót (redőny, spaletta, stb.) és ha klímát használunk, ne nyissuk ki az ablakot csak a szükséges, rövid idejű szellőztetésre! Télen engedjük be a napfényt, éjszakára viszont engedjük le a redőnyt, és szigeteljük jól lakásunkat.
Fogyasztási példa
Az alábbi jó minőségű 3,5 kW-os (legfeljebb kb. 35-40 m2 -es helyiségbe ajánlott) példa készülékünk energiacímkéje alapján leolvashatjuk, hogy szabványos körülmények között mennyi az energiafogyasztása.
Hűtésre használva 144 kWh/év energiafogyasztással számolhatunk (kb. 5.600 Ft/év!).
Fűtésre használva, a mi klimatikus viszonyaink között 1018 kWh/év az energiafogyasztása (kb. 39.700 Ft/év, H-tarifa esetén kb.23.800 Ft/év)
Kis érdekes plusz információ klímás (hőszivattyús) fűtéssel kapcsolatban:
Honnan szivattyúzna be hőt a lakásunkba a klíma, mikor kint is -15 C0 van? Hogy lehet negatív, mínusz fokokból +22 fokot előállítani?
A kérdés jogos, de csak a jó öreg Celsius skálás hőmérő az, ami becsap bennünket. Az Anders Celsiusról elnevezett hőmérsékleti skála az olvadó jég hőmérsékletét tekinti 0 (nulla) pontnak és a forrásban lévő víz hőmérsékletét 100-nak, közte arányosan elosztva a hőmérsékleti értékeket. Praktikus, a természeti jelenségekkel összhangban álló skála ez, de kicsit csalóka. Felfelé korlátlanul bővíthető, bármilyen hőmérsékletet kifejezhetünk vele. A jég olvadáspontjához kötött 0 (nulla) fok alatti hőmérsékletek azonban a negatív tartományba esnek, de ennek a hideg levegőnek is van "hőtartalma".
Mindjárt érthetőbb lesz a dolog, ha a Celsius fokokat átszámítjuk az abszolut 0 (nulla) hőmérsékletet kezdő pontnak tekintő Kelvin skála szerinti hőmérsékleti értékekre.
E szerint a +22 0C = 295 0K, és a -150C = 258 0K. Így már látható, hogy az általunk didergős hidegnek tekintett téli levegőnek is jelentős a hőtartalma, amiből hőszivattyúnk el tud "lopni" még egy keveset.
A cikk összeállításában a Wikipédia A szabad enciklopédia volt segítségünkre . Az energiacímke a Gree-től származik